„Pofon egyszerű leszokni a dohányzásról, én már százszor letettem” írta ironikusan Mark Twain.
Azok, akik már próbáltak leszokni a dohányzásról, vagy egyszerűen csak látták, hogy hozzátartozóik milyen nehezen szoktak le káros szenvedélyükről tudják, hogy a dohányzás teljes befejezése legfőképp pszichésen teszi próbára az embert. Még akkor is, ha erős akarat és hit társul az elhatározás mellé. A dohányzás mára az emberiség globális egészségügyi problémájává vált. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 15 év múlva, minden 10. halálozás valamilyen dohányzáshoz köthető okokra lesz visszavezethető, 2030-ra a halálozások száma már 8,3 millió lesz. Persze minden nagykorú polgárnak joga van ahhoz, hogy dohányozzon, ha ezzel a nemdohányzók jogait nem korlátozza.[1]
Az Európai Uniónak ez a probléma nagy kihívást jelent. Az Egészségügyi Világszervezet 2004-es felmérése szerint az Unióban a megelőzhető betegségek első számú okozója a dohányzás, és a krónikus megbetegedések okozta halálesetek 87 százalékáért is a dohányzás a felelős.[2]
A dohányzás okozta betegségek elleni védekezés az Európai Unió teljes gazdaságára nézve is óriási terhet jelent, ugyanis az évi 100 millió eurós egészségügyi kiadásokat a tagállamok polgárainak kell megfizetnie.[3] Felmerül tehát a kérdés, hogy az Európai Unió milyen szakpolitikai intézkedésekkel akarja csökkenteni a dohányzás okozta krónikus betegségek számát? Egyáltalán hogyan szeretné visszatartani attól az Unió polgárait, hogy ne dohányozzanak?
Mielőtt válaszolhatnánk a kérdésekre egyrészt tudni kell, hogy az egészségügyi közpolitika csak a Maastrichti Szerződés (Szerződés az Európai Unióról) idején lett az integráció része és kapott jogi alapot. Másrészt az egészségügyi ellátás mind a mai napig a tagállamok feladata.[4]
Amint látni fogjuk az Európai Unió intézményei közösen a tagállamokkal és a nemzetközi szervezetekkel azon dolgoznak, hogy a dohányzás okozta krónikus betegségek és halálozások száma tendenciózus csökkenést mutasson az Európai Unió államaiban.
Az Európai Unió dohányzás elleni szakpolitikája három prioritáson alapul. A három dohányzás elleni alapelv, - törvények, nemzetközi szerződések és kampányok- adja a dohányzás visszaszorítását célzó politika alapját.[5]
Az első komolyabb intézményi beavatkozás az európai dohánypolitikába 2001-ben történt. A dohánytermékek csomagolását az Európai Tanács és az Európai Parlament irányelve úgy szabályozta, hogy az áruk dobozán kötelezően fel kell tüntetni az egészségügyi és figyelmeztető feliratokat. Az irányelv kitért arra is, hogy a legnagyobb kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalmat is kötelezően fel kell tüntetni a termékeken.[6] Az Európai Bizottság speciálisan olyan egészségvédő fóliákat készített, amelyeket a tagállamok felhasználhatnak a dohányzás elleni kampányaik során.[7] Figyelemreméltó, hogy már marketing szempontok is jelentkeztek ebben az irányelvben, mégis az integratív, és a tagállamok polgárait is cselekvésre késztető kampányok 2001-ben még nem valósultak meg.
A fordulópont a dohányzás redukálásában az Egészségügyi Világszervezet 2003-as Dohányzás-elleni keretegyezménye volt. A keretegyezmény legfontosabb javaslata volt többek között: az illegális dohány termékek visszaszorítása, a passzív dohányosokat veszélyeztető munkahelyi dohányzás szigorúbb felügyelete, a magasabb adók, és az, hogy méretes és jól látható egészségügyi feliratokra van szükség a dohánytermékeken. Ezt az ajánlást, amint fentebb láttuk, az Európai Unió intézményei, már 2001-ben adoptálták.
Az Unióban a WHO 2003-as ajánlásai mentén folytatódott az intézményi segédkezés a tagállamoknak. A sajtóban és a nyomtatott médiumokban megtiltották a dohánytermékek reklámozását. Kivételt csak a dohányipar szakemberi számára készített kiadványok jelentették, ezekre a tiltás nem vonatkozott.[8]
2009-ben az Európai Unió Tanácsának az ajánlása már konkrét intézkedéseket is megfogalmazott a tagállamok felé, azzal érvelve, hogy a Tanács által összefoglalt ajánlások teljes egészében összeegyeztethetőek az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás elleni Keretegyezményével. Az ajánlás legfontosabb részei a következőek: a zárt légterű munkahelyeken és nyilvános helyeken, valamint a tömegközlekedésben hatékony védelmet kell biztosítani a dohányfüst expanziója ellen. Olyan stratégiát és tervet kell kidolgozni, amely képes megvédeni a serdülőkorú gyerekeket attól, hogy rászokjanak a dohányzásra.
Ez a rekommendáció azért is jelentős az Unió dohányzás elleni szakpolitikájában, mert a korábbi egyezmények és irányelvek mellett kiemelt szemponttá vált a marketing szempontú megközelítés. A Tanács ugyanis megerősítette a 2001-es irányelv azon részét, hogy a tagállamoknak színes fotókkal kell felhívni a figyelmet a dohányzás következményeire, de arra vonatkozóan is javaslatot tett, hogy a dohányáru csomagolásán a leszokásra vonatkozó információk is megjelenjenek. Az intézmények vezetői rájöttek, hogy ha hatékony dohány ellenes politikát szeretnének folytatni, ahhoz 21. századi kampányeszközök kellenek, no meg az, hogy közösen a tagállamokkal kooperálva képesek legyenek megszólítani és tettekre sarkallni a polgárokat.[9]
Az Európai Tanács 2009-es ajánlását követően a tagországoknak beszámolót kellett készíteniük az Európai Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket kívánnak jogilag is megvalósítani a Tanács ajánlásaiból. Az elkészült 2013-as jelentésében a Bizottság összességében megállapította, hogy a tagállamok számos olyan intézkedést fogadtak el, ami javította a polgárok életminőségét és megakadályozta a dohányzás expozícióját. Viszont azt is hozzátették, hogy az államok jogi szabályozásai nagyban eltértek, ezért a Bizottság további szigorítást sürgetett a tagállamok felé.[10]
Az EU dohányzás ellenes politikájára adójogi szempontból a Tanács 2011-es irányelve vonatkozik, amely kimondja, hogy az Unióban gyártott és azon kívül behozott cigarettákra érték szerinti jövedéki adót és tételes jövedéki adót kell kivetni. A jövedéki adók mértékének minden cigaretta esetében egyformának kell lennie.[11]
Az Európai Bizottság már 2002-ben kidolgozott egy dohányzásellenes kampányt. Ennek ellenére az első professzionális kampány csak 2005-re datálódik, amely a Segítség - a Dohányzásmentes Életért felvilágosító kampány nevet kapta. Ebben a prevencióra helyezték a hangsúlyt. A Bizottságnak a célja az volt, a dohányzás okozta krónikus megbetegedések képi megjelenítésével visszatartó hatást érjenek el.
A kampány 2008-ig tartott. Mind a 27 tagállam közszolgálati televíziójában bemutatták az elkészült spotokat és a nyomtatott sajtóban is megjelentek a dohányzás egészségre káros következményei.[12]
A HELP folytatása 2008-ban kezdődött, és kifejezetten a fiatalabb generációkra fókuszált. Az HELP 2.0 üzenetei a 15-25 éves korosztálynak szóltak, és ebben a kampányban már weboldalt is üzemeltettek. Az internet segítségével a fiatalok aktivizálása annyira jól sikerült, hogy a kampány végére a megcélzott korosztály 59 százaléka látta a HELP 2.0. hirdetéseit, több mint a 79 százalékukat meggyőzte, hogy továbbra is dohányzásmentes életet folytassanak.
A mediatizált politika és a multifunkcionális életünk megköveteli, hogy a kampányok permanensek és kreatívak legyenek, és ez főleg igaz, ha az üzenetküldő a 25-35 éveseket célozza meg. Az EX Smokers are Unstoppable (magyarra lefordítva A volt dohányosok megállíthatatlanok) nevű kampány 28 millió polgárnak szólt, és nemcsak a dohányzás abbahagyását szorgalmazta, de az azt követő életvitelre is tanácsokat adott. A kampány fő témája az újrakezdés volt, és a leszokása utáni pozitív magatartásbeli változásokra fókuszált. A reklám spotok nemek szerint voltak szétválasztva. A nőket úgy akarták meggyőzni, hogy csak a dohányzás abbahagyása után lehet csak egészséges gyerekük. A férfiaknak pedig a fittséget hangsúlyozták. A kampányban az F. C. Barcelona futballcsapata is részt vett, és az eddigi kampányoktól eltérően ebben már online tanácsadással is foglalkoztak.
Az eredményekből látszik, hogy a kampány sikeres volt. Több mint 222 ezren regisztráltak az online tanácsadásra. A Facebookon majdnem 3 millió embert értek el, és minden 500. regisztrált vallotta, hogy a kampány hatására abbahagyta a dohányzást.[13]
A jogi szabályozásoknak és felvilágosító kampányoknak csak akkor van értelme, ha az a lakosság egészségügyi helyzetén képes javítani. Szükséges, hogy néhány Európai Uniós tagországot komparatív módon megvizsgáljunk, mivel ezáltal tisztább képet kaphatunk az előbb említett folyamatok hatásairól. Az Egyesült Királyság, Ciprus, Németország, és Magyarország példáján keresztül lehet érzékeltetni az adott ország dohányzásellenes jogi és egészségügyi trendjeit.
Az Egyesült Királyságban a 2007-es dohányfüst-mentes törvény bevezetése óta jelentősen csökkent a miokardiális infarktusok száma, a törvény hatályba lépését követően 1200-al kevesebb sürgősségi kórházi felvétel történt. A britek komoly összegeket fektetnek a kampányokba a dohányzók számának leszorításáért, a Világ Bank Csoport dohányzás szabályozó politikájának a megvalósításában is élen járnak. Egy 2008-as tanulmány azt mutatta ki, hogy a jogi szabályozás befolyással volt az emberek dohányzási szokásaira. A kevesebb dohányzásra kijelölt hely miatt 300 brit próbálta meg letenni a cigarettát.[14] Érdekes, hogy ezzel ellentétes trendről árulkodik a Brit Egészségügyi Szolgáltató Kutatóközpont 2014-es felmérése, eszerint az új programok már kevesebb hatással vannak a polgárok dohányzási magatartására.[15] Ennek ellenére az Egyesült Királyság nem tartoznak a „dohányos” európai nemzetek közé.
Cipruson egy már 2002-ben bevezetett törvény értelmében tilos a dohányzás a közterületeken, a közlekedési eszközökön, az iskolákban, a vendéglátóhelyeken és a bárokban. Ezen kívül még a börtönökben sem ajánlott dohányozni. Sokáig a ciprusi dohány törvényt tartották az egyik legszigorúbbnak az Európai Unióban. A baj csak az, hogy a ciprusiak kevésbé tartják be a törvényeket és még mindig magas a dohányosok száma a szigetországban.[16] A törvények áthágását elsősorban a fiatalok bánják, mert a passzív dohányos gyermekeknél magas a nikotin szint. Ciprus jól példázza, hiába a szigorú jogalkotás, ha a hatóságok képtelenek betartatni, a lakosok pedig betartani a törvényeket.
A föderális Németországban tartományonként változó a dohányzás elleni szabályozás mértéke, de általánosságban elmondható, hogy Németország sem tér el az Európai standardoktól. A legfrissebb elemzés szerint jelenleg a németek mintegy 26 százaléka dohányzik. Ez a szám az Európai Uniós átlag (28%) alatt van, és csökkenő tendenciát mutat.
A vendéglátóhelyek tulajdonosai pesszimisták voltak a becsült bevételkiesést illetően, pedig több volt az olyan hely, ahol inkább növekedett a bevétel, mintsem csökkent volna. Népegészségügyi szempontból fontos megemlíteni, hogy a dohány automatákból is kevesebb fiatal vásárolt cigarettát, miután azokban elektronikus korazonosító rendszert vezettek be. Legutoljára 2010-ben szigorították a dohányzás elleni törvényt az országban. Németország egyike azon európai országoknak, ahol komoly összeget fordítanak a felvilágosító kampányokra is.
Magyarországon a megelőzhető halálozások első számú okozója a dohányzás. A dohányzás a felelős a magas tüdőrák okozta halálozás miatt, ezen a téren az ország a negyedik helyen áll az Európai Unióban.[17] Egy 2009-es adat szerint a férfilakosság körülbelül fele, a nőknek pedig mintegy a harmada nikotinfüggő, és a KSH összehasonlító adatai is alátámasztják, hogy a régióban Bulgária után a magyar társadalomba integrálódott be leginkább a dohányzás.[18] Ezt a megállapítást látszik igazolni az Európai Bizottság 2013-as jelentése, miszerint Magyarországon a dohányosok mintegy 44 százaléka otthon és az autójában is rendszeresen dohányzik. A magyaroknak e szokása, az Európai Unióban az egyik legmagasabbnak számít.[19]
A magyarországi dohányzás helyzete európai összehasonlításban is aggasztó, ráadásul a fogyasztók száma is évtizedek óta magas. Éppen ezért azt gondolhatnánk, hogy a rendszerváltás utáni magyar kormányok kiemelt céljai között szerepelt a dohányzás visszaszorítása. Pedig a helyzet nem ez. Sőt, az 1990-es évek elejéén a privatizációs időszakban jelentős adókedvezményekkel támogatták a dohánygyárakat, és a 90-es évek közepén, a Horn kormány (1994-1998) idején sem lépett életbe komolyabb szabályozás.
Ebben az is közrejátszódhatott, hogy a miniszterelnök maga is erős dohányos volt.[20] Azonban a dohányipart támogató trendet megtörte az első Orbán-kormány. Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmét kívánta elősegíteni. Összességében a jogszabály erősebb védelmeket akart nyújtani a nemdohányzók számára az aktív dohányosokkal szemben. [21] Így például a kijelölt helyek kivételével betiltották a dohányzást a közterületen, munkahelyeken, kórházakban és az iskolákban, de még az aluljárókban is.[22]
Hat évvel később, az első Gyurcsány-kormány alatt 2005-ben született rendelet a dohánytermékek adalékanyagaival és a dohánytermékek fajtáival és a legális terjesztésével foglalkozott.[23] Lakossági szigorítást szorgalmazó jogszabályt nem hoztak. A 2005. évben kiadott rendeletet a második Gyurcsány kormány 2008-ban módosította, de népegészségügyi szempontból változás nem történt. Újabb négy évet kellett várni a soron következő komolyabb dohányzással összefüggő jogszabály megalkotására, amely a második Orbán kormány idejére tehető.
Az ebben az időszakban bevezetett 2012. évi CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló jogszabály, röviden Trafiktörvény heves politikai viták forrása lett, mert a trafik koncessziók újraelosztására is vonatkozott.[24] Mivel a törvény hivatalosan a kiskorúak védelmét hivatott szolgálni, érdemes erre a kérdésre fókuszálni. Megvalósult-e az a célkitűzés, hogy 2012 óta kevesebb fiatal dohányozzon az országban? A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt adatai szerint igen. Információik szerint, míg a törvény bevezetése előtt a fiatalkorúak 58 százaléka jutott cigarettához, addig mostanra már csak 12 százalékuk kaphat cigarettát dohányboltban.[25]
Ezt látszik igazolni az Egészségügyi Világszervezet 2014-es magyarországi jelentése is. Felmérésük alapján csökkent 2012 és 2013 között Magyarországon a fiatalkorú dohányosok száma. Riportjuk szerint a legnagyobb visszaesés a 12-15 éves korosztályra volt jellemző, de összességében is kevesebben vásároltak dohányterméket a törvény bevezetése óta.[26] Ezt a vásárlói magatartást támasztja alá a GKI elemzése is, igaz ők elsősorban a magas árakra és a feketekereskedelem terjedésére vezetik vissza a redukció okait.[27]
Az elemzések különböző okokra hivatkoznak ugyan, de kevesebb fiatalkorú dohányost jeleztek az elmúlt két évben. Valószínűleg a dohánytermékek jövedéki adójának emelése és ebből következően a termékek árának emelkedése is hozzájárult a csökkenéshez.
Ahhoz, hogy folyamatos tendenciáról beszélhessünk, a kormányoknak indokolt alkalmazni az Európai Uniótól implementált interaktív kampányokat. Ilyen felvilágosító kampányok már Magyarországon is voltak. A Ne szívj tovább Facebook csoport szakemberek segítségével szeretne segíteni a leszokni vágyóknak. A kezdeményezés ingyenesen hívható zöldszámot is működtet. A csoport a Fellelegezhetunk.hu nevű honlappal van integrálva, ennek a weboldalnak a stábja üzemelteti, a Ne szívj tovább közösségi oldalát. Mindkét kampányt korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kezelte, jelenleg pedig az Emberi Erőforrás Minisztériumához tartoznak.
A Fellelegezhetunk.hu Youtube csatornája két éve nem frissült[28] és hiába a Facebookos jelenlét, a Likealyzer adatai is megerősítik, hogy szinte senki sem posztol.[29] A magyar kormány dohányzás elleni kampányaiból nem a felkészültség vagy a kreativitás hiányzik, - a 2012-ben elindult Fellelegezhetunk.hu oldalán elismert sportolók és közéleti személyiségek a kampányarcok-, hanem a korábban említett permanencia, amely nélkül nem lehet hosszú távú hatást elérni.
Végezetül érdemes megemlíteni az elektronikus és az ízesített cigarettát is. Az előbbi elviekben egészségesebb, mint a hagyományos cigaretta, mert „csak” színtiszta nikotint juttat a szervezetbe, ellenben a hagyományos cigarettákkal. Azonban a szakértők között még ma sincs konszenzus abban, hogy valóban így van-e. Az e-cigi az európai megjelenése után hamar a fiatalok kedvence lett. Mivel az illegális hamisítványok is gyorsan megjelentek a piacon, mindez arra sarkalta az Unió vezetőit, hogy jogilag is szabályozzák az e-cigi piacát.
Ezért 2016-tól csak dohánytermékeket árusító boltokban lehet majd kapni, és hosszas vita során a Tanács és a Parlament abban is megállapodott, hogy gyógyászati termékként kell szabályozni, de csak akkor, ha valóban gyógyító és a függőség kialakulását megelőző hatása van az adott terméknek.
Ma az Unió polgárainak töredéke pontosan - 1 százaléka - próbálta ki az e-cigit. Ez viszont nem azt jelenti, hogy nem is ismerik. Az polgárok 2/3-a hallott már róla, és ahogy említettem, a fiatalok között is egyre népszerűbb. Ezért például a francia kormány, az Unió intézményeinél szigorúbban, már a reklámozását is megtiltotta.[30] A főleg hölgyek körében népszerű rúzsalakú, csokoládé, vanília és mindenféle ízesítésű cigarettáknak az Unió nem kegyelmezett. Ezeket ugyanis teljesen kivonják és betiltják az Európai Unió egész területén.[31]
Összességében tehát látható, hogy nincs egy olyan csodaszer, ami a dohányzás okozta összes problémát megoldaná. Ciprus a jó példa arra, hogy a szigorú jogszabályok nem elegendőek ahhoz, hogy a polgárok legitimálják, elfogadják az adott törvényeket. Ahhoz, hogy megváltoztassunk egy magatartásformát, előbb a hozzáállást kell befolyásolni. Ezért a jövőben a dohányzás csökkentése érdekében az Európai Unió várhatóan a törvényi szabályozás mellett egyre nagyobb hangsúlyt fog fektetni az olyan marketing szempontú közpolitikai kampányokra, amelyekkel képesek elérni és cselekvésre késztetni a polgárokat.
Gönczöl Dániel
Hivatkozni nem szégyen:
[1] THE GLOBAL BURDEN OF DISEASE 2004 UPDATE: http://www.who.int/healthinfo/global_burden_disease/GBD_report_2004update_full.pdf 33. oldal
[2]Közérthetően az Európai Unió Szakpolitikáiról: http://europa.eu/pol/pdf/flipbook/hu/public_health_hu.pdf 3. oldal
[3] Közérthetően az Európai Unió Szakpolitikáiról http://europa.eu/pol/pdf/flipbook/hu/public_health_hu.pdf 3. oldal
[4] Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról nyolcadik, bővített, átdolgozott kiadás 456. oldal.
[5] TOBACCO CONTROL IN THE EU: http://ec.europa.eu/health/ph_information/documents/tobacco_control_en.pdf 3. oldal
[6] Europa az uniós jogszabályok összefoglalói: http://europa.eu/legislation_summaries/public_health/health_determinants_lifestyle/c11567_hu.htm
[7] COMBINATE WARMING EDITING http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/sites/default/files/EU_guidance_document_combined_warning.pdf
[8]AZ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET DOHÁNYZÁS-ELLENŐRZÉSI KERETEGYEZMÉNYE http://www.policy.hu/tszilagyi/tenyek11.pdf
[9] A dohányzás törvényi szabályozása az Európai Unió tagországaiban és a dohányzás korlátozására irányuló törvények hatásai http://www.eski.hu/new3/politika/zip_doc_2011/dohanyzas_korlatozas_hatasok.pdf 11. oldal
[10] Report on the implementation of the Council Recommendation of 30 November 2009 on Smoke-free Environments (2009/C 296/02) http://ec.europa.eu/health/tobacco/docs/smoke-free_implementation_report_en.pdf 18. oldal
[11] Europa az unios jogszabályok összefoglalói http://europa.eu/legislation_summaries/taxation/fi0009_hu.htm
[12]TOBACCO CONTROL IN THE EU http://ec.europa.eu/health/ph_information/documents/tobacco_control_en.pdf 3. oldal.
[13]“EX-SMOKERS ARE UNSTOPPABLE” ANTI-TOBACCO CAMPAIGN http://www.conferences.ee/iuheli2012/presentations/DAY2/p25/PS25%206%20Ex-smokers%20are%20un-stoppable.%20Andrus%20Lipand.pdf 7. oldal
[14] A dohányzás törvényi szabályozása az Európai Unió tagországaiban és a dohányzás korlátozására irányuló törvények hatásai http://www.eski.hu/new3/politika/zip_doc_2011/dohanyzas_korlatozas_hatasok.pdf 38. oldal
[15]The impact of televised tobacco control advertising content on campaign recall: Evidence from the International Tobacco Control (ITC) United Kingdom Survey http://www.biomedcentral.com/1471-2458/14/432
[16] Ciprus: A passzív dohányzás áldozatai a gyerekek http://www.stop.hu/tudomany/ciprus-a-passziv-dohanyzas-aldozatai-a-gyerekek/446928/
[17] A szenvedélybetegségek világa http://www.ksh.hu/szamlap/hosszuel_drg.html
[18] http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/halalokistruk.pdf
[19] COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT Report on the implementation of the Council Recommendation of 30 November 2009 on Smoke-free Environments (2009/C 296/02) http://ec.europa.eu/health/tobacco/docs/smoke-free_implementation_report_en.pdf 9. oldal
[20] STAKEHOLDERS OF THE PRO- AND ANTI-TOBACCO ARENA http://www.policy.hu/tszilagyi/Angol6.pdf
[21] 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900042.TV
[22] 1999. évi XLII. törvénya nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900042.TV
[23] 102/2005. (X. 31.) FVM rendelet a dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=94021.578503
[24] 2012. évi CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200134.TV
[25] Egyévesek a nemzeti dohányboltok, kevesebb fiatalkorú dohányzik http://szegedma.hu/hir/szeged/2014/06/egyevesek-a-nemzeti-dohanyboltok-kevesebb-fiatalkoru-dohanyzik.html
[26] Tobacco control in practice Case studies on implementation of the WHO Framework Convention on Tobacco Control in the WHO European Region Article 8: Protection from exposure to tobacco smoke: the story of Hungary http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/sites/default/files/WHO_BCA_Tobacco_Control_case_study_of_Hungary_2014.pdf 17. oldal
[27] Egy éves a trafiktörvény: a vételről szoktunk le, nem a dohányzásrólhttp://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/piac/a-vetelrol-szoktunk-le-nem-a-dohanyzasrol/
[28] Ne szívj tovább Youtube videók: https://www.youtube.com/user/Neszivjtovabb/videos
[29] Likealyzer.com http://likealyzer.com/facebook/fellelegezthetunk_hu
[30] E-Cigarette: A New Tobacco Product for Schoolchildren in Parisfile:///C:/Users/J%C3%B3zsef/Downloads/OJRD_2013022516082231%20(1).pdf 1.oldal
[31] Elvennék a fiatalok kedvét a dohányzástól http://bruxinfo.hu/cikk/20140227-elvennek-a-fiatalok-kedvet-a-dohanyzastol.html
