Csepelre figyelni kell.
Miért is? Mert a 2014-es országgyűlési, és kisebb részben a májusi Európai Parlamenti választás eredményei is jól mutatják, hogy a sokszor pejoratív értelemben használt „Vörös Csepel” kifejezés tartalma a jövőre nézve megkérdőjelezhető. A definíció alatt ugyanis nem csak a baloldali fellegvárként emlegetett kerületet értettük, de azt is, hogy a csepeli választópolgárok homogén társadalmi csoportot alkotva törvényszerűen egy politikai pártra tették, és fogják letenni a voksukat időtlen időkig.
Ezt az állítást látszik megcáfolni egyrészt a 2014-es országgyűlési választási eredmény, melyből jól kirajzolódik, hogy a három nagy politikai erő,- ha a baloldali pártokat egynek vesszük-, ha (még) nem is egyenlő, de figyelemre méltó választási eredményeket ért el a kerületben. Másrészt ennél még izgalmasabb eredményt hozott az EP választás, ahol bár alacsony volt a választási részvétel, mégis a FIDESZ-KDNP 40 százalék feletti támogatottságától eltekintve, a külön listát állító baloldali pártok és a Jobbik között is viszonylag kiegyenlítetten oszlottak meg a kapott szavazatok.
Természetesen egy vagy két demokratikus választás után még nem állapíthatunk meg prognosztizálható politikai-társadalmi tendenciákat, mindazonáltal a most következő önkormányzati választások utáni nagy kérdés az lesz, hogy folyamatban van-e a politikai pluralizáció a XXI. kerületben, és ha igen, miért? A kérdés megválaszolását persze az országos politika is befolyásolja majd. Ha igen lesz a válasz, akkor Budapest politikailag egyik legérdekesebb kerülete lehet a XXI. Ha nem, az is rengeteg kérdést vet fel a lokális politika természetét illetően.
A politikai pártok számára ennél persze sokkal fontosabb, hogy stratégiai céljaik megvalósításában Csepel is kulcsfontosságú. A most bevezetett kettős többség elve alapján ugyanis az újonnan megalakuló fővárosi közgyűlésben csak úgy fogadhatnak el bármilyen javaslatot, ha a jelenlévő 33 képviselőből legalább 17 jóváhagyja, másrészt legalább annyi kerületi polgármester „igen” voksa is kell majd, amennyien Budapest összlakosságának minimum a felét - plusz egy embert – képviselnek. Így a kormánypártnak és baloldali összefogásnak is szignifikánsan felértékelődik a kerület polgármesteri címéért folytatott harc. De a Jobbik és az LMP további budapesti tervezgetését is nagymértékben befolyásolhatja, hogy milyen eredménnyel zárják csepeli önkormányzati választási kampányukat. Mindezek után szinte kézenfekvő, hogy részletesebben vizsgáljuk meg a polgármestereket állító pártok jelöltjeinek a politikai karakterét, illetve az imázsukat befolyásoló külső és belső hatásokat, és azt is, hogy milyen kampányeszközöket használnak stábjaik céljaik elérése érdekében.
Az áprilisi eredmények után szinte sejteni lehetett, hogy a csepeli Fidesz a 2006 óta önkormányzati képviselő, és Németh Szilárdot kezdetek óta támogató jelenlegi alpolgármestert, Borbély Lénárdot indítja a polgármesteri címért. Borbély politikai imázs építése április óta folyamatosan és professzionálisan zajlik, az országosan megjelenő Demokratában is főszerepet kapott már, és az önkormányzati lapok is hónapok óta sokat foglalkoznak a megismertetésével.
Előnyére válhat, a folyamatos médiában történő megjelenés, és az is, hogy kampányának fontos elemei közé tartoznak a személyes megismerések és a kitelepülések. A kampányeszközök között a lakossági fórumokat is preferálja, valószínűleg azért, hogy meggyőzze a polgárokat: megválasztása esetén az önkormányzat és a civil lakosság kapcsolata a részvételi demokráciára fog épülni.
Ha csak a kampányeszközök szemszögéből közelítjük meg a csepeli Fidesz hadjáratát, akkor jelentős „fejlődést” hozott lokális szinten kampánykommunikációjukban az online politikai marketing megjelenése. A legnagyobb közösségi oldal kihasználása ugyanis korábban nem volt erőssége sem az alapszervezetnek, sem Német Szilárdnak, ellenben a Lénárd-stáb már felismerte benne a politikai hasznot. Fiatalsága, és az áprilisi kudarc öröksége (Szabó Szabolcs, az Összefogás jelöltje nyerte az egyéni országgyűlési mandátumot) ellenére, még így is az egyik legesélyesebb jelölt; ehhez azonban el kell hitetnie, hogy jobb polgármester lesz a baloldali Horváth Gyulánál.
Horváth Gyula a csepeli egyesült baloldal polgármesterjelöltje, rutinos politikus. Már 1994-ben a csepeli képviselő-testület tagja volt. 2002-től 2010-ig Csepel alpolgármestere, és most azon 14 baloldali budapesti polgármesterjelöltek közé tartozik, akiket az „Összefogás” teljes mértékben támogat. Lokális kampányában fontos szerep jut csepeli identitásának, jól kommunikál online és közvetlenül is potenciális szavazóival, sőt országosan ismert baloldali politikusokkal is sikeresen kooperál célja elérése érdekében. Legutóbb Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szólalt fel Horváth hitelessége mellett.
A nemrég kialakult csepeli SZTK botrány – melyben ő is főszereplő – hatására kiadott politikai szórólapja jól reprezentálja, hogy stábja sikeresen használja ki a negatív kampány és politikai keretezés kettős kombinációját.
Ellenben karaktere gyenge pontja, hogy a már korábban említett régi politikai karrierje miatt, ellenfelei könnyen ráfesthetik, hogy a „bukott és korrupt” csepeli baloldal „mintapéldája”.
Kampánya folytatásában a sorozatos „politikai támogatás” miatt továbbra is számíthatunk baloldali „nagyágyúkra”, akár az MSZP-s elnök által megszervezett Csepeli Munkásotthoni programismertetésre is. Pro és kontra, Horváth így is az egyik legesélyesebb polgármesterjelöltje az Összefogásnak Budapesten, így nem is meglepő, hogy a baloldali pártok minden eszközzel kiállnak a személye mellett.
Pákozdi József a Jobbik képviselőjelöltje nem először indul Csepelen polgármesterjelöltként. A kompenzációs listán 2010-ben az önkormányzatba bejutott Pákozdi, az elmúlt négy évben a csepeli képviselő-testület egyetlen Jobbikos tagja volt.
Az idei országgyűlési választáson egyéni képviselőként induló Lehmann Viktor 17,8 százalékos eredménye viszont magasra tette a lécet Csepelen. A tavaszi aktív és hatékony csepeli Jobbikos kampány után a mostani aktívként semmiképp, kevésbé láthatónak viszont annál inkább jellemezhető. Hogy ez fiskális okokra, vagy más szervezeti változásokra vezethető vissza azt nem tudjuk. Mindenesetre az eddigi kevés megjelenés ellenére még így is maradt erejük, hogy szórólapon hirdessék Pákozdi önkormányzati programját.
Emellett az viszont nyilvánvaló, hogy egy jóval korábban megköttetett politikai alku áll annak háttérében, hogy a már valamennyire megismert budapesti alelnök helyett újra a „rangidős” politikus indulhat a polgármesteri címért. Lehmann kiugró áprilisi eredménye kapcsán egyébként érdemes megemlíteni, hogy a lakóhelyéhez közel eső szavazókörben kiemelten jól szerepelt a Jobbik listán és egyéniben. Nem bizonyított a korreláció, de azért elgondolkodtató.
Mindenesetre a fővárosi Jobbik vezetés igazán csak akkor lehet elégedett, ha Pákozdinak sikerül megközelíteni négy évvel ezelőtti 10 százalékos eredményét, mert ha nem, könnyen lehet, hogy 5 év múlva már Lehmann Viktor lesz az illetékes polgármesterjelöltjük a kerületben.
Az LMP – 4K koalíció Tenk Andrást indítja a polgármesteri címért. Azt a Tenk Andrást, aki 2010 óta önkormányzati képviselő, és aki az idei parlamenti választásokon az LMP 17. választókerületi képviselőjelöltje volt.
Ha a Jobbik és Pákozdi eddigi hadjáratát visszafogottnak neveztem, ugyanez elmondható az LMP - 4K koalícióról is. Mindezidáig. A Tenk-stáb ugyanis érdemi szinten is elkezdte a kampányolást, az elmúlt hetekben a Kossuth Lajos utcán kiragasztott szórólapjaik után csapata elkezdte bővíteni kampányeszközeik arzenálját. E hét első napján Schiffer András LMP társelnök tartott lakossági fórumot, megjelentek a Görgey Artúr téren is, és Tenk András önkormányzati programot hirdetett.
Mégis felvetődik a kérdés, honnan remélhet voksokat az LMP - 4k Csepelen? Tenk áprilisi legjobb eredményét a 15. választókörzetben érte el, de összességében a Szent István úti Királyerdei részeken teljesített kiemelkedően, így valószínű, hogy verseny vége felé ismét erre a környékre összpontosítanak majd. Így Tenk és az LMP saját feladata, hogy stabilizálja biztos szavazóit Csepel e részén.
Főképp a Fideszes Borbély, de a másik három polgármesterjelölt imázsának a felépítése is jól tükrözi a lokális politikára is egyre inkább jellemző professzionalizálódó kampányolást, emellett a csepeli önkormányzati választás a politikai perszonalizáció magyarországi megerősödését is jól példázza.
DanielDzsi
Forrás:
https://www.facebook.com/borbely.lenard.fidesz?fref=ts
https://www.facebook.com/pages/Horv%C3%A1th-Gyula-Csepel/694328140647910?fref=ts
https://www.facebook.com/pages/Lehet-M%C3%A1s-Csepel/204500226307104?fref=ts
https://www.facebook.com/pakozdi.jozsef?fref=ts
https://www.facebook.com/viktor.lehmann.jobbik?fref=ts
http://www.hgyula.hu/
http://hvg.hu/itthon/20140605_Bevezetne_a_Fidesz_a_kettos_tobbseg_elvet/
http://civilhetes.net/belfold/eldontotte-budapest-jovojet-az-alkotmanybirosag
http://www.valasztasirendszer.hu/?p=1942857
valasztas.hu
http://www.valasztasirendszer.hu/?p=1942888
